RLT Híradó

2018. szeptember 8-án rendezték meg a 19. Nyelvparádét a Millenárison. Az ESZI néhány diákja is részt vett rajta, név szerint Fleisz Mercédesz, Balázs Krisztina, Dévényi Aliz, Kajári Boglárka és Fritz Bálint, mind a 11. D-ből. Meghívást kaptak, mivel előző tanév végén jelentkeztek egy videós pályázatra és itt hirdették ki az eredményt. A pályázat lényege: Milyen kínos, illetve vicces szituációba kerülhet az ember, ha nem beszél idegen nyelveket.

A szakmai zsűri sajnos nem nekik ítélte oda a fődíjat, ami egyébként egy háromnapos horvátországi osztálykirándulás volt, ennek ellenére nem voltak csalódottak. Sok kiadó képviseltette magát a rendezvényen. Hasznos információkat kaphattak az érdeklődők a nyelvi érettségikről, a nyelvvizsgákról, illetve külföldi tanulási lehetőségekről.

Strasszer Éva

Kisfilmünket megtekinthetitek a YouTube-n RLT Híradó címen, az alábbi linken!.

Tanévkezdés 2018.

Szeptember 3-án újra megszólalt a többek számára kevésbé kedvelt csengő több ezer általános és középiskolában. Az Energetikai Szakgimnázium és Kollégium évnyitó ünnepségét 8 órai kezdettel, Kocsis Márk, DÖK elnök beszéde nyitotta meg. Ezt követte Csanádi Zoltán, intézményvezető, biztató szavai és lelkes kisugárzása minden fáradt arc felé. Horváthné Szűcs Marianna ügyvezető asszonytól is hallhattunk pár lelkesítő mondatot és szép szavakat az iskolai éveket illetően, amit a jelenleg 9-dikes tanulók csillogó szemekkel hallgatták végig. Mindezeket követően a felsőbb éves dákok szemlélhették meg a fiatal gólyák bemutatóját, ami szintén az oktatási intézményben eltöltött idő témáját dolgozta fel zenés formában. Az ünnepség vége pedig egy újabb, megpróbáltatásokkal teli tanév kezdetét jelentette mindenki számára, beleértve a tanárokat és tanítványokat is. Az időjárás sem segített sajnos a hangulatjavításon, az első tanítási nap egy esős, borongós reggellel indult. A nyárnak már sehol sem volt nyoma, csak a napbarnított bőrökön lehetett sejteni, hogy nem olyan rég még egy teljesen más évszak uralta mindennapjainkat. A jó közösség és a barátok, továbbá a szünet emlékei kicsit elfeledtették egy hosszú, 10 hónapos időszak indulását. Mindezek ellenére, személy szerint, kis mértékben már vártam, hogy új ismereteket szerezzek, emellett azokat hasznosítsam majd a jövőben. Véleményem szerint, nagyon sok ember örül annak, hogy egy olyan modern, színvonalas és korszerű intézménybe járhat, mint a mi iskolánk. Az első három óra minden évfolyam és osztály számára osztályfőnöki órával telt, ahol tájékoztattak minket az iskola fejlesztéseiről, a házirendről, ugyanakkor megoszthattuk egymás között a hosszú szünetben történt, fontosnak tartott élményeinket. Ezután pedig megkezdődött a tényleges tanulás, órarend szerinti tanítás.

Írta: Bali Eszter

451 Fahrenheit (2018.)

 

Nem is olyan régen mutattam be a Ray Bradbury által írt 451 Fahrenheit-et. Így ezen cikk elolvasása előtt ajánlanám az előző cikk elolvasását és esetleg a könyvét is.

Én nagyon szeretem az HBO által készített sorozatokat, legyen szó bármiről. A magyar Aranyélet fergeteges volt, a Trónok Harcát is sokan szeretik így érthető elvárásokkal kezdtem el nézni az egyik kedvenc könyvem filmes feldolgozását. Fontos tudni, hogy az előző Fahrenheit feldolgozás felett már eléggé eljárt az idő (nem hiába, 1966 sem tegnap volt).

Az elején le kell szögeznem, hogy a könyv olvasása után ez a film borzalom. Úgy ért, mint a reggeli hideg zuhany. Olyan, mintha mindenki, aki a filmet készítette figyelmen kívül hagyta volna az alapművet. Szerintem egy feldolgozásnál nagyon fontos, hogy meghagyjuk az alkotói szabadságot, de itt eléggé elszaladt velük a ló. A könyv ad rengeteg elemet, amik a posztapokaliptikus világ megteremtésére szolgálnak. De ezekkel nem igazán éltek. A főszereplőnek akcentusa van, (fontos hozzátennem, hogy eredeti szinkronnal láttam a filmet) ami igazán elvesz az élményből. Kihagyták a robotkutyát és Montag feleségét a képből. Karaktereket helyeztek át, például a könyv elején szereplő lány egy alvilági figura lett. A filmben pedig Beatty kapitány Montag legjobb barátjává, mentorává avanzsál, míg a könyvben csak egy cinikus megszállott. A filmben nem elég a fizikai könyvek hiánya okozta elbutulás, a kormányzat ezért drogozza a társadalmat.

A leginkább szívbemarkoló dolog pedig nem más, mint a könyvek létezése. Persze csak digitálisan… De akkor is, az eredeti mű a tudás teljes mellőzésére épít ezzel szemben a film világában elérhető a Biblia, A világítótorony és a Moby Dick, (természetesen a többi klasszikussal együtt) csak cenzúrázott formában. Így az egész történetnek nincs semmi értelme.

Barna István